5820 Mezőhegyes, Szent György tér

Tervezője Handl Ferdinánd. Nevét a lovasok védőszentjéről, Szent Györgyről kapta.

Plébános: Dr. Kasuba Róbert

Római katolikus plébániahivatal:

5820 Mezőhegyes, Kozma Ferenc utca 24.

Telefon: +36 (68) 466-144

Mezőhegyesen a katolikus egyházat II. József császár és király alapította 1785. július 1-vel. Előbb helyőrségi lelkészségként működött, közvetlenül a bécsi Tábori püspökség joghatósága alá tartozott és tábori lelkészek végezték a lelkipásztori munkát. Ezek sorában a legnevezetesebb Gonzeczky János volt, aki az 1848/49-es szabadságharcnak tett szolgálataiért hadbíróság elé állítottak és kivégeztek.

A mai templom 1844-46-ban épült klasszicista stílusban és Szent György vértanú, a lovasok égi pártfogója lett a védőszentje.

Jelenlegi berendezése körül néhány eredeti műtárgy (Pesky József Szent György főoltárképe) és számos kortárs képzőművész alkotása (Molnár C. Pál, Patay László, Udvardi Erzsébet) a kiemelkedő. A lelkészek majd plébánosok lakásául szolgáló és hivatali helyiségként működő plébánia épületet 1867-ben építették romantikus stílusban. A tábori lelkészséget 1897-ben polgáriasították és az akkori Csanádi egyházmegyéhez csatolták. Vezetői ekkortól a plébánosok lettek. A két világháború között az egyházközség lekipásztorai és hívei jelentős hitéleti, kulturális, szociális tevékenységet fejtettek ki, a legaktívabbak a különböző katolikus egyesületek voltak. A kommunista rendszerben a híveket megfélemlítették, és ezáltal eltávolították az egyháztól és a templomtól. A rendszerváltozás után nehezen indult, de ismét kezd meghatározóvá válni a hitélet mellett a kulturális és szociális tevékenység is.

A katolikus egyházközség jelentős vezetője Bajnai István kerületi esperes, plébános, világi elnöke dr. Guti Pál háziorvos.

5820 Mezőhegyes, Kossuth utca 5.

Neogótikus stílusban épült 1909-ben. Tervezője ismeretlen.

Lelkész: Erdősi Tibor

Református lelkészlak: 5820 Mezőhegyes, Kossuth utca 7.

Telefon: +36 (68) 466-820

A templom építése 1907-ben kezdődött, átadására ünnepélyes keretek között 1909. szeptember 11-én került sor. Ekkor vált anyaegyházzá, az akkor 800 főt számláló mezőhegyesi reformátusság. A templomot a Magyar királyi Földművelésügyi Kormány a Ménesparancsnokság építette. Ugyanekkor készült el a műemlék jellegű parókia is.

A templom neogótikus stílusban épült. A kelet-nyugati tengelyű főhajót egy észak-déli kereszthajó bővíti ki. A kereszthajó egyedi jelleget kölcsönöz az épületnek, ugyanis református templomokra ez az építési megoldás nem jellemző.

A nyugati homlokzati torony 35 m magas. A toronysisakot négy, igen érdekes megoldású vízkiköpő díszíti. A főtorony mellett jobbról és balról, egy-egy kisebb torony teszi impozánssá a homlokzatot. A 8x23 m-es belső teret a kereszthajó mindkét irányban 3x8 méterrel szélesíti ki. Mennyezete rabitz-boltozattal fedett.

A neogótikus keleti szentélyből árad befelé a világosság a hatalmas csúcsíves ablakokon.

A torony felőli oldalon, kőkarzaton áll az orgona, melyet Andressz Ferenc épített 1909-ben tíz változattal.

A keleti falon elhelyezett szószék gótikus elemekkel díszített, hangvetőjén toronysisak formájú csúccsal. A templomban 220 ülőhely van. Három harangja van.

A 84 kilogrammosat Hőnig Frigyes öntötte 1909-ben Aradon, a 385 és 194 kilogrammosat a Budapesti Harangművek készítette 1924-ben.

5820 Mezőhegyes, Kozma Ferenc utca 3.

1900-ban Mezőhegyes a pitvarosi anyaegyházhoz tartozik, annak leányegyháza. Gondozása a pitvarosi lelkész feladata.

Raffay püspök 1925.május 4.-én Mezőhegyesre látogatott, ekkor a mezőhegyesi evangélikus hívek kérték, hogy anyaegyházzá szervezkedjenek, lelkészt, templomot kapjanak.

Ekkor a hívek száma 800 körül van. A püspök úr 1934. május 27.-én önálló lelkészt rendel Mezőhegyesre.

Az egyház dologi kiadásait a Ménesbirtok fedezte.1909-ig a reformátusoknak és az evangélikusoknak közös imaházuk volt.

Az FM felépítette a református templomot, s ezen felbuzdulva az evangélikusok is ezt kérelmezték. Mivel közbejött az I. világháború a templomépítés nem valósult meg.

Iskolai tantermekben tartották az istentiszteleteket. 1938-ban a Rapos-féle iskolát imaházzá alakították át és a mellette lévő lakást lelkészi lakásnak adták át.

1943-ban járt Mezőhegyesen Pettkó-Szadtner Tibor vezérőrnagy, az FM lótenyésztési főosztályának vezetője, aki evangélikus volt, látva az imaház szegényes voltát, felszerelési tárgyakat ajándékozott az egyháznak. Emellett azon fáradozott, hogy evangélikus templomot építessen Mezőhegyesen. A templomépítés 1944. július 1-vel indul meg, Ágoston Sándor tervei alapján. Közben kitört a II. világháború. Az építkezés félbe szakadt. A régi állami ménes megszűnése után az épülő templom 1946-ban az egyházközség tulajdonába került. 1948. június végén folytatódik a templomépítés és 1949. október 23.-án szenteli fel Kemény Lajos püspökhelyettes. A hiányosságok pótlása ezután is folyik (harang, orgona, padok, külső vakolat). 1950-ben a templom, belső falát Sziráczky Gyula grafikus művész falfestményekkel díszíti. Az 1949-ben használatba vett templom építésének munkálatai 1950-51-ben folytatódtak. Az 1990-ig terjedő időszakban sokan nem merik vállalni hitüket, így a gyülekezeti élet nem tud erősödni. A széthullott gyülekezet már nem rendelkezik önálló lelkésszel, Mezőhegyes Tótkomlós fiók, társgyülekezetévé válik. Az 1980-as évek végén Gyekiczki János tótkomlósi lelkész felvállalja a területéhez tartozó templomok renoválási munkáinak szervezését.

Igy 1990-ben befejeződött a templom renoválása az ünnepélyes hálaadó istentisztelettel elkezdődött a mezőhegyesi gyülekezet újraéledése.